Tehetség-műhelyek, tehetségfejlesztés

A tudományos tehetséggondozás esetében már nemcsak a szakmai fejlesztésnek kell szerephez jutnia: legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – a személyiségfejlesztés. A felsőoktatásban meglehetősen nagy létszámú az a hallgatói réteg, amely ugyan kiváló kognitív kapacitással rendelkezik, mégsem ők jelentik a tudományos utánpótlást. Ugyanis a tudományos tehetség kibontakozásához nemcsak intelligencia kell. Egy hazai kutatás alapján alapvető tényező ehhez a pályához még a kíváncsiság, a kitartás, és az önállóság. Számos definíció – főleg a felsőoktatási színtéren – fogalmazza meg úgy a tehetséget, hogy az a hallgató a tehetséges, akinek az egyetemi tananyag nem elég, hanem a képzés akkreditációjában leírtakon kívül még valami többre vágyik. A PEME konferenciái, workshopjai, tréningjei tökéletes alkalmak erre.

Természetesen nem lehet bárkiből tudós, mert nem mindenki való erre a pályára: nem a képességei miatt, nem az eredményei miatt, hanem mert nincsen meg benne az úgynevezett „kutatói személyiség”, aminek révén éveken át intenzíven elköteleződik egy adott téma iránt, és mindent megmozgat, hogy ezt minél jobban megismerje, kikutassa, kikísérletezze. Természetesen a semmiből nem lesz valami. A PEME nem is arra vállalkozik, hogy bárkiből tudóst csináljon. Hanem arra, hogy a különböző szakmai programok (workshopok, konferenciák, tréningek) révén a fiatalok már egyetemi hallgatóként megismerkedhetnek „testközelből” a tudósok munkájával, és így fel tudják térképezni, hogy hosszútávon illene-e ez hozzájuk.

Műhelyvezetők

Dr. Szabó János
Dr. Bábosik Mária
Dr. Egri Tímea
Dr. Lestyán Erzsébet
Berzeviczy Ágnes
Sz. Pálkövi Mária
Gajda Attila
Instruktorok: Prof. Dr. Gyarmati Péter és Prof. Dr. Koncz István